-1
archive,tag,tag-korunk-kerdesei,tag-72,stockholm-core-1.1,select-theme-ver-5.1.8,ajax_fade,page_not_loaded,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive

Cselik Ágnes – ÁLOMGYÁR

Pura tizenöt éves születésnapját ünnepli Havannában. Pura neve „tisztát”, „szüzet” jelent. A hatalmas születésnapi ünnepség után is megmarad a neve, s ha érett nő lesz, már anya, akkor is Purának nevezik – sőt, remélhető, hogy egyszer valóban purává lesz, mert a kubai beszélt nyelvben ez

Dobosi Bea – CSIGAHÁZ

Fenekem alatt kemény a kád. A farpofák széthúzódnak, a végbélnyílás kitágul. A szégyen behatol testnyílásaimon, kitölti beleimet, véredényeimet, idegsejtjeimet. A vitrázsrúdon lógó műszálas függönyt egyforma négyzetekre osztják a szabályos hajtásnyomok. Lábam között szétpattan egy szappanbuborék. Előretolom csípőmet. A víz hullámzik, ágyékomon hínárként ringatózik a szőr. Feleségem

Szirmai Panni – A FEMINISTA SZENT BRIGITTA

Megan Scott tavaly Írország védőszentjének öltözve tüntetett a szélsőséges abortusztörtvény elfogadása ellen Dublinban. Jelmeze szinte kifogástalan: a kortárs szociokulturális közeg egyetlen ismertetőjegye a fekete bőrbakancs a szent lábán. De hogyan juthat eszébe ma egy ír nőnek, hogy a (kelta istennőből „katolizált”) középkori szent alakjában lehet

Z. Karvalics László – A GERILLANŐ MÁR DÉLELŐTT IS FESS

Bolondítsuk meg kicsit Horváth Jenő és Halász Rudolf régi, újabban a Budapest Bár által is feldolgozott slágerének szövegét: nemcsak a gyönyörű pesti nő szállt az égből a Földre (akiről tudjuk, hogy „este fess”, s két cekkercipelés között nejlonharisnyában flörtöl kacéran, kifestett szájjal), hanem a gyönyörű párizsi

Mészáros Blanka – BÉKEKÖTÉS

A sár mindent beborított. Vöröses volt és sűrű. Megállíthatatlanul hömpölygött, ellepte a sátrakat, az egész tábort, valahonnan a hegyekből jött, a jól ismert hegyekből. A saját kapálózására ébredt, nem álmodott korábban ilyesmit. Ritkán álmodott azelőtt. Most tisztán látta magát minden éjszaka, úgy, ahogy az ággyal szemben

Szabó Attila – EGY KIHALÁSRA ÍTÉLT FAJ

Kihűlő csontokról, mosdatlan öregekről kellene beszélni, az infúzióvégekre tapadt ujjlenyomatokról, vagy arról, ahogy kapára támaszkodva megállt egy pillanatra nagyapám, mielőtt összeesett a krumplibokrok között. Levetkőztetni egy öreg, halott testet, akár egy gyereket az esti fürdetésnél, és odabújni mellé utoljára, könnyek nélkül. Emlékekbe kapaszkodni, meghámozni, apróra vagdalni módszeres figyelemmel, miként a cefrének szánt szilvát a hordóba, azt