-1
archive,tag,tag-kornyezet,tag-73,stockholm-core-1.2.2,select-theme-ver-5.3,ajax_fade,page_not_loaded,wpb-js-composer js-comp-ver-6.4.0,vc_responsive

Z. Karvalics László – A KÁPRÁZATOS BATAGAJKA

Jevgenyij Vlagyimirovics, galambocskám, hogy mondhatod, hogy ez az immár egy kilométeres, 86 méter mély kráter egy tájseb? Hogyan lehetne ez a fantasztikus, ritka képződmény seb? Épp te, mint mamut-DNS-re vadászó paleontológus, nem látod bele a trilobitát, a háromkaréjú ősrákot, amit a Természet formáz meg Neked? Engem

Victor András – KETYEGŐ METÁN-BOMBA

Rejtélyes lyukak Az utóbbi években – az első hírek szerint Szibéria északi részén, valamint a Jamal félszigeten (az Ob északi tengeri torkolatánál) – különös lyukak keletkeztek a földben. Nem is kicsik! Némelyik száz méter átmérőjű, másik tíz méter mély. Néha ott élő rénszarvas-pásztorok észleltek nagy durranást

Kapitány Máté – VAN ODAFENT VALAMI

Azt mondják, van odafent valami, de tévednek. Ha valaki, én tudom. Ők csak azokat a tompa dobbanásokat hallják, én azonban minden áldott nap megállok a lyuk alatt, minden egyes nap, ha mondom, és csak bámulom a leszüremlő fényt. Hagyom, hogy melengesse arcomat, átitassa bőrömet, pórusaimon

Z. Karvalics László – A PILLANATBA ZÁRT SZABADSÁG

Anasztázia Nyikolajevna nagyhercegnő 1914-ben, alig tizenhárom évesen egy tükör segítségével nagy nehezen fényképet készített magáról, hogy elküldhesse kedves barátnőjének.[1] A szelfiről szóló Wikipedia-szócikk szerzőivel együtt őt tartom a szelfikultúra pionírjának, bár pontosan tudjuk, hogy az valójában a kilencvenes évek nyugati szemmel sokszor bizarrnak tűnő japán

Bíró Judit – JÚLIA MESÉL KÉKNEK

Te Kék, a férfi és a nő végtelen birodalmának tényleg nincs határa, nincs hosszúsága és nincs szélessége. De van benne egy nagy-nagy tó, a világ legmagasabb hegyének lábánál. A tó közepén pedig egy sziget: fakó, szürkés-barna folt a mélyzöld, fekete tarajos vízben. A férfi és

Bene Zoltán – ELVESZIK

− Lassan mindenki elmegy innen, csak a kínaiak maradnak, és akkor majd azt csinálunk, amit akarunk. Néztem az arcát, láttam rajta, hogy komolyan így gondolja. A lefűrészelt orrszarvúszarvak kikandikáltak a sporttáskából. Elromlott a cipzár. Az egyik tülökre szív alakú vérfolt alvadt. Ettől összefutott a számban a

Lackfi János – ÁDÁM ANYÁK NAPJÁN

Mit nézel, mint Ádám anyák napján? Milyen magányban, milyen zsibbadásban lépdel, akinek kihúzták összes fogát, illetve kihúzták apját-anyját az életéből? Nagy véres lyuk tátong a helyükön, mindig odatéved a nyelve, ezeket a krátereket nem lehet megszokni, ott lesznek akkor is, ha meggyógyulnak idővel. Ott pörög örökre

Novák Gábor – LÉNYEGÉBEN HALOTT

Ujjaim begyéről lefoszlik a hús, körmöm alól kiserken a vér, annyiszor próbáltam már átszakítani a valóság szürke szövetét – a vasúti híd rozsdálló acéltraverzeit nézem, ha el tudnám hajlítani, talán átdöfnék az eget, én pedig benézhetnék a kulisszák mögé, és megtalálnám a magam igazát. Hajnalodik –

Victor András – A MENNONITÁK ÉS A GMO SZÓJA

A képleírásban – mint cseppben a tenger – meglátható a világ bonyolultsága és korunk ellentmondásossága. A képaláírás kulcsszavai: mennoniták, maja méhészek, erdőirtás, szója, genetikai módosítás, bio minősítés, veszélyeztetett megélhetés. Ezek a szavak így, önmagukban szinte semlegesek, de ha feltárjuk a hátterüket, az összefüggés-rendszerüket, világossá válik,

Szabó Attila – EGY KIHALÁSRA ÍTÉLT FAJ

Kihűlő csontokról, mosdatlan öregekről kellene beszélni, az infúzióvégekre tapadt ujjlenyomatokról, vagy arról, ahogy kapára támaszkodva megállt egy pillanatra nagyapám, mielőtt összeesett a krumplibokrok között. Levetkőztetni egy öreg, halott testet, akár egy gyereket az esti fürdetésnél, és odabújni mellé utoljára, könnyek nélkül. Emlékekbe kapaszkodni, meghámozni, apróra vagdalni módszeres figyelemmel, miként a cefrének szánt szilvát a hordóba, azt