-1
archive,tag,tag-kornyezet,tag-73,stockholm-core-1.1,select-theme-ver-5.1.8,ajax_fade,page_not_loaded,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive

Bene Zoltán – ELVESZIK

− Lassan mindenki elmegy innen, csak a kínaiak maradnak, és akkor majd azt csinálunk, amit akarunk. Néztem az arcát, láttam rajta, hogy komolyan így gondolja. A lefűrészelt orrszarvúszarvak kikandikáltak a sporttáskából. Elromlott a cipzár. Az egyik tülökre szív alakú vérfolt alvadt. Ettől összefutott a számban a

Lackfi János – ÁDÁM ANYÁK NAPJÁN

Mit nézel, mint Ádám anyák napján? Milyen magányban, milyen zsibbadásban lépdel, akinek kihúzták összes fogát, illetve kihúzták apját-anyját az életéből? Nagy véres lyuk tátong a helyükön, mindig odatéved a nyelve, ezeket a krátereket nem lehet megszokni, ott lesznek akkor is, ha meggyógyulnak idővel. Ott pörög örökre

Novák Gábor – LÉNYEGÉBEN HALOTT

Ujjaim begyéről lefoszlik a hús, körmöm alól kiserken a vér, annyiszor próbáltam már átszakítani a valóság szürke szövetét – a vasúti híd rozsdálló acéltraverzeit nézem, ha el tudnám hajlítani, talán átdöfnék az eget, én pedig benézhetnék a kulisszák mögé, és megtalálnám a magam igazát. Hajnalodik –

Victor András – A MENNONITÁK ÉS A GMO SZÓJA

A képleírásban – mint cseppben a tenger – meglátható a világ bonyolultsága és korunk ellentmondásossága. A képaláírás kulcsszavai: mennoniták, maja méhészek, erdőirtás, szója, genetikai módosítás, bio minősítés, veszélyeztetett megélhetés. Ezek a szavak így, önmagukban szinte semlegesek, de ha feltárjuk a hátterüket, az összefüggés-rendszerüket, világossá válik,

Szabó Attila – EGY KIHALÁSRA ÍTÉLT FAJ

Kihűlő csontokról, mosdatlan öregekről kellene beszélni, az infúzióvégekre tapadt ujjlenyomatokról, vagy arról, ahogy kapára támaszkodva megállt egy pillanatra nagyapám, mielőtt összeesett a krumplibokrok között. Levetkőztetni egy öreg, halott testet, akár egy gyereket az esti fürdetésnél, és odabújni mellé utoljára, könnyek nélkül. Emlékekbe kapaszkodni, meghámozni, apróra vagdalni módszeres figyelemmel, miként a cefrének szánt szilvát a hordóba, azt

Lipták Ildikó – VIZET

Egy egész lavórnyi vizet borítottam ki miatta. Ott bóklászott a környékemen, akárcsak a múltkor az a férfi a hivatalból. Az, amelyik magával akart vinni. Amelyik nem hitte el, hogy itt mindenem megvan. Hirtelen nem találtam a ponyvát, amit a napokban gyűjtöttem be, így nem tudtam máshová

Kapitány Máté – LÁP-ASSZONY KEZÉBEN

A semlyék felett hálóként terült el a hajnali fény. Álmos bivaly mozgatta meg elgémberedett tagjait, hordónyi testében lábra kelt az élet. A víz felszíne néhányat bugyogott, majd hártyaként átszakadt, ahogy az asszony kiemelkedett. Onnantól aztán nem mozdult. Feje kissé hátrafeszült, arcát jobbra és felfelé fordította,

Fecske Csaba – KÉT LÓ, VÖRÖSBEN

a pokol leszakadt kemenceajtaja vörös fénnyel világítja meg e világvégi kopár tájat idők vége idők kezdete ahol és amikor megtörténhet bármi és a dráma írott és íratlan szabályai szerint meg is történik meg kell hogy történjen két kipányvázott ló a kegyetlen vörösségben az aljas levegőben nem látni de bizton tudható hogy feláll hátukon

Makó Ágnes – ÚJRAHASZNOS

Nem haltam ám meg, csak pihenek kicsit. Hajnal óta gyűjtök, előbb egy törött tányér széle megvágta a lábamat. A folyó állítólag meghalt, de nekem tetszik, hogy tele van színes műanyaggal. Ebből élünk. Itt egyedül vagyok, és kedvem szerint mesélhetem a történetüket. A palackok a legfontosabbak.

Vörös István – TÉRDIG VÍZBEN

Gyönyörű nő gépfegyverrel a kezében, leginkább avarhalomnak öltözve a megvédendő természet nevében arcára árnyéksávot festett szépen, hogy a vadállományt őrizze. Gyönyörű nő gépfegyverrel a kezében, föllép a vadak érdekében, egy egész erdő az ő inge. A megvédendő természet nevében eggyé válik vele egészen, mint Földanya jön erre. Gyönyörű nő gépfegyverrel a kezében, a jövő felől épp középen, rászolgált