A férfiak az asztallal szemben ülnek, az asztalon nyitott és bekapcsolt laptop sugárzik. Notebook vagy ultrabook: mindegy. Az agglegények a monitort bámulják, s feltehetően találtak valami érdekeset, mert a világos háttér arra enged következtetni, hogy nem filmet néznek. Szinte kizártnak tartom, hogy szövegszerkesztéssel foglalkoznak, kicsi az esélye, hogy adatrögzítéssel egészítik ki jövedelmüket: nagy eséllyel interneteznek.

A kép különálló világokat kapcsol össze: a barlang ősi, a technológia új, a kettő együttes megjelenéséből ellentmondásra következtethetnénk. Persze az is lehet, hogy a férfiak csak pár napra kapták kölcsön, és azért szemlélik akkora örömmel az újdonságot. Nem tudhatjuk, hogy wifi van a löszlakásban vagy minirouter, mindenesetre a gépen túl a hálózat is megjelent a kemencebarlangban.

Csakhogy Kínában vagyunk, ahol az internetes szabályozás szigorú, az online tér jóval nagyobb hányadát tartják kontroll alatt, mint a világ számos más pontján, s itt mást jelent a mondás, hogy a net kinyitja a világot. A két fivér alaposan ellenőrzött világra csodálkozhat rá, ebből a barlangból más látszik, mintha például a Megyer-hegyi tengerszem melletti régi, riolittufa-hajlékokban kezdene valaki információt keresni mobilinternet segítségével.

Nem hiszem, hogy a két testvér erről sokat tud. Talán így is nagynak és nehezen beláthatónak érzik az online teret. Elég nekik annyi, amire a korlátozott interneten rácsodálkozhatnak?

kép | Emberek, 3. díj, egyedi
Li Huaifeng
Két fivér hagyományos, hegyoldalba vájt yaodongban („kemencebarlangban”) lakik a Lösz-fennsíkon, Kína középső országrészében. A földfal jó hőszigetelő, a lakókat a hideg telektől is megvédi.