827
post-template-default,single,single-post,postid-827,single-format-standard,stockholm-core-1.1,select-theme-ver-5.1.8,ajax_fade,page_not_loaded,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive

Dobosi Bea – CSIGAHÁZ

Fenekem alatt kemény a kád. A farpofák széthúzódnak, a végbélnyílás kitágul. A szégyen behatol testnyílásaimon, kitölti beleimet, véredényeimet, idegsejtjeimet. A vitrázsrúdon lógó műszálas függönyt egyforma négyzetekre osztják a szabályos hajtásnyomok. Lábam között szétpattan egy szappanbuborék.

Előretolom csípőmet. A víz hullámzik, ágyékomon hínárként ringatózik a szőr. Feleségem feltűri ruhája ujját, terpeszben, kinyújtott térddel a kádba hajol. Megforgatja kezében a szappant. Síkos tenyere végigcsúszik hátamon, megérinti a farkcsigolyát. A zuhanyfüggönyön ijedten meglebbennek a bibliai igék.

Amikor lép egyet, meztelen sarka úgy csattan a papucs talpán, mint az egymásnak csapódó testek. A mozdulattól a zuhanyfüggöny nyálas szájként arcomra tapad, fehér zászlóként lobog a vécépapír. A mosdókagyló felett a tükör letakarva, mintha halott lenne a háznál. A zuhanyrózsát leszerelték.

Elfordítja fejét, behajlított karral nyújtja a törülközőt. Akár egy egyiptomi falfestmény: arcát profilból, testét szemből látom. Hátam mögött ritmikusan csepeg a csap, talpam alatt illetlenül összesimulnak a szőnyeg ágaskodó szálai. Mellkasomon vese alakban nő a szőr. Szemem sarkában megszárad a váladék.

Combom a vécéülőkéhez tapad, a csészében visszhangot ver a vizeletsugár. Lábam között szabályos folt. Papírt tépek, a guriga akadozva fordul át a tartón. Sokáig billeg, miután elengedem. Bőröm hangos cuppanással elválik a műanyagtól, zubogva megtelik a tartály. A csempe fugáiba csíkot húz a penész.

Feleségem lábujjhegyre áll, fenekét kitolja, elfordítja az ablak kilincsét. Ujját a nedvességtől megduzzadt keret és szárny közé dugja. Szabad kezével megtámaszkodik a falon, hangosan nyög, arcát eltorzítja az erőlködés. Amikor ellöki magát, tenyerének lenyomata ott marad a csempén.

A hajnyírógép zümmögve tapogatja a göröngyös koponyát. Feleségem szertartásosan mozog, mint aki fontos rituálét végez. Lesepri vállamat, a hajszálak a kádba peregnek, megülnek a szappanhab felszínén. Hallójáratomba dugja és megforgatja a fültisztító pálcikát. Kezemet tördelem ölemben, mint aki fél.

Borotvahabot ver a tálban. Keze egyenletes ütemben jár, melle hintázik ruhája alatt. Ha megfeledkezik magáról, kidugja nyelvét. Úgy tartja a pamacsot, mintha az utolsó falat kenyér lenne, amelyet saját szájától vont meg, hogy tápláljon. A habban akadálytalanul siklik a penge. Cseppek gördülnek le a csempén.

Lábam beleakad a nadrág szárába, karomat felemelve próbálom megőrizni egyensúlyomat. Amikor egymáshoz érünk, úgy rántjuk el kezünket, mintha azonos pólusú mágnesek lennénk. Húsom betüremkedik a védtelenül hagyott nyílásokba, testnedveim elszínezik ruháim ülepét.

A zuhanyfüggöny karikái sikoltva siklanak a karnison. Feleségem katonás rendbe állítja a flakonokat, összehajtja a törülközőt. Mozdulatai pontosak, mintha nem hibázhatna. Megnyitja a csapot, a csempe felerősíti a csobogást. Kezével öblíti ki a kádat. Amíg csend van, a szőrszálakat terelgeti a lefolyó felé.

Vizet enged egy dísztelen üvegpohárba. A mosdókagyló szélére teszi, a pezsgőtabletta halk sóhajtással a tégelyből tenyerébe csusszan. Amíg várunk, kinyom egy pattanást bal szemöldököm felett. Egy pillanatig körmét nézi, aztán csípőjébe törli. Nem tudom, reménykedik-e vagy fél.

A fény felé tartja a dobozokat. Hunyorítva elolvassa a gyógyszerek nevét, zörögve forgatja a leveleket. A tabletták egymás mellé gördülnek tenyere gödrében. Olyan mozdulattal nyújtja őket, mint aki békeajándékot hozott. Három ujjal emeli fel a poharat. Nyelvemre lerakódik a keserű lepedék.

Marokra fogom és megszorítom a puha tubust. A fogkrém nyálkás tengeri lényként csúszik a fogkefére. A merev sörték a szájüregbe hatolnak, gyorsuló ütemben dörzsölik a fogsort. A fehér hab kiszivárog szám sarkán, államról a mosdókagylóba csepeg. Lomhán csorog a lefolyó felé.

Pórusaimból sejtelmes, savanykás szag árad. Érintésem megmarad az asztal szélén, fenekem lenyomata a székeken. A falak megőrzik szellentéseim szagát, a párnák nyálam ízét. Érzem, hogy sejtjeim működésbe lépnek, kiválasztják a meszet. Csigaházként rám zárul a meggörbült tér.

 

Korunk kérdései | 2. díj, egyedi
Mary F. Calvert, USA
Ethan Hanson volt amerikai haditengerész a fürdőkádban otthon, Austinban (Minnesota állam). A hadseregben elszenvedett szexuális trauma óta képtelen zuhanyozni. A kiképzőtáborban Ethannak és újonctársainak megparancsolták, hogy meztelenül szorosan egymás mögött masírozzanak át a közös zuhanyzón. Ethan jelentette az esetet, aztán a többiek zaklatták ezért. A rémálmok és a pánikrohamok miatt később kilépett a hadseregből. A Honvédelmi Minisztérium friss adatai szerint a szexuális bántalmazás egyre gyakoribb a hadseregben. A férfiak ritkábban számolnak be a szexuális traumákról, mint a nők, mert félnek a megtorlástól vagy a megbélyegzéstől.
WORLD PRESS PHOTO kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
2019. szeptember 19 – október 23.